2011. június 21., kedd

Pünkösdi utazás, 2011. június 9-18 - Pünkösd vasárnapja Gyimesbükkön

Ez évben immár negyedik alkalommal érkezett Gyimesbükkre - a csíksomlyói búcsút követő napon, pünkösd vasárnapján - a piros Nohab mozdony vontatta Székely Gyors, és második alkalommal az idén Liszt Ferenc arcképével díszített Csíksomlyó Expressz, összesen kb. 4000 zarándokkal.
Az ünnep szép napos időben zajlott, csak délután okozott kellemetlenséget a hirtelen lezúduló felhőszakadás.
Hazafelé menet megálltunk Csíkszépvízen, a 2009-ben felavatott Szent László szobornál. Csíkszeredára már ismét napos időben érkeztünk, ahol ellátogattunk a Csíki Székely Múzeumba, megnéztük a néprajzi kiállítást és a rejtélyes sorsú, hátborzongató múmiákat, "A váci Fehérek templomának titkai" című érdekes kiállításon.

A felvételek 2011. június 12-én készültek.


A Deáky Panzió Gyimesbükkön

Egy számunkra új szoboregyüttes a panzió udvarán

Juhsajt és juhtúró árusítása az udvarban

Beszélgetés Deáky András tanár úrral, a panzió tulajdonosával (jobb oldalt)


Csángó zenész a panzió egyik háza előtt

Csángó lányok táncolnak



A Magyarság Történelmi Emlékhelye - szintén a panzió udvarán

Közelebbi felvétel az emlékhelyről

Harangláb Gyimesbükk főutcáján

Csángó legények indulnak a vonatok fogadására

Már a pályaudvar épülete előtt állnak

A gyimesbükki pályaudvar - már várjuk a vonatok érkezését

Kis késéssel érkezik a Székely Gyors - elején a román mozdonnyal

A szép piros Nohab mozdony

Mindenki integet



Rengetegen eljöttek a zarándokok fogadására










Csángó zenészek muzsikálnak

A szerelvényt áttolják egy másik vágányra, hogy legyen helye a Csíksomlyó Expressznek

Olyan hosszú a vonat, hogy szinte nem is látszik a vége

Érkezik a Csíksomlyó Expressz

A fiatal Liszt Ferenc a mozdony jobb oldalán






Ismét a Nohab


A mozdony bal oldalán az idős Lisztet látjuk


A két vonat együtt látszik






A zarándokok átgyalogolnak az ezeréves határhoz


Rendőrök irányítják a forgalmat


Már az ezeréves határon vagyunk



A hegyoldalban a kontumáci kápolna

Egy régi mozdony - idén került ide

A felújított híd a Tatros felett



A felújított 30. számú őrház, és mögötte a Rákóczi vár maradványai


A felújított híd és a Tatros

Beszédek az őrház előtt




Az új híd megáldása

Érkezik a Nohab mozdony az őrházhoz, illetve csak érkezne, mert a nagy tömegtől nehezen tudott befutni





A Nohab után a Liszt mozdony is megérkezett


Az ünneplők megrohamozták a Csíksomlyó Expressz szépen
feldíszített mozdonyát is


Egyre sötétebb felhők gyülekeznek

Sikerült összetalálkozni egy kedves délvidéki ismerősünkkel is


Épp hogy be tudtunk ülni az autónkba, eleredt az eső, melyből hatalmas felhőszakadás lett, még jég is esett


Alig láttunk ki az ablakon


Az előző napi csíksomlyói búcsúból jönnek hazafelé a gyalogos zarándokok

Az indulásuk napján, pénteken is egész nap esett az eső


Csíkszépvíz

Szent László szobra Csíkszépvízen. A szobrot 2009. június 29-én avatták, Szent László
 szentté avatásának 800. évfordulója tiszteletére. Alkotója Bocskay Vincze.

A legenda szerint Szent László ittjártakor lovát itatva nevezte el a falut átszelő patakot
Szépvíznek. A nagy király nemcsak Szépvíz, de egész Erdély védőszentje is.


Csíkszereda

Csíkszépvíz után megálltunk Csíkszeredán is, ahol már nyoma sem volt az esőnek.
 A csíkszeredai Csíki Székely Múzeum udvara.

Kaputorony a múzeum előtt

Néprajzi kiállítás a múzeumban



Készül a zsindely

Kászoni női viselet, XX. század

Gyimesi csángó viseletek

Marosfői román viselet, XX. század

Csíki tisztaszoba a XIX. század végéről

Csíki tisztaszoba a XIX. század végéről

Csíkszentdomokosi székely népviselet, XX. század

Csíki kislány népviselet, XX. század

Gyergyókilyénfalvi női viselet, XX. század


Hozományos láda, mögötte román szedettes ágytakaró, tőle balra csíkos ládaterítő


Szűcsmunkák, szűcshímzések

Keresztszemes kézimunka

Keresztszemes kosárterítő

Díszes azsúrozott törülközők

Hétfalusi csángó festett hozományos láda

Népviseletbe öltöztetett babapárok. Bal oldalt székelyudvarhelyi, jobb oldalt csíkszentmártoni viseletek.

Bal oldalt gyimesfelsőloki, tőlük jobbra (kicsit mögötte, magas babák) gyegyóalfalui, hátul jobb oldalt vaslábi,
 ülő lány és mögötte a párja kászonaltízi, jobb oldalt elől csíkszentdomokosi viseletek.

Írásos és keresztszemes kézimunkák

A váci Fehérek múmiáinak kiállítása is itt a múzeumban. Sajnos a termekben sötét volt, és fényképezni is tilos volt,
ennek ellenére lopva készítettünk néhány vaku nélküli felvételt, amik persze nem sikerültek a legjobban.

Egy pap holtteste. Kezei szinte teljesen épen maradtak.

Egy 26 éves anyuka újszülött csecsemőjével. Az anya a szülésbe belehalt, ezt követően császármetszéssel
kiemelték a kicsit, de ő is csak 1-2 órával élte túl édesanyját.

Egy jó állapotú, mumifikálódott női holttest


A www.nemtv.ro erdélyi eseményajánló portál-ról ollóztam ezt az alábbi érdekes leírást a múmiákról. A kiállításon egyébként nagyon sok hasznos és érdekes információt olvashattunk a múmiákról, sorsukról, még megfejtetlen titkaikról. Láttunk egy apácát, akinek szívét eltávolították, valószínűleg még a koporsóba helyezése előtt. Egy másik apáca holttestét úgy találták meg a koporsóban, hogy bal kezéről két ujja le volt vágva, és egy elmosódott írású papírba becsomagolva feküdt a teste mellett. Ez is egy rejtély, hogy ki, mikor és miért tette ezt vele. De láthattunk boncoláson átesett fiú tetemet is, és más egyéb érdekességeket is.

"A VÁCI FEHÉREK TEMPLOMÁNAK TITKAI
A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteménye

Nemcsak egyiptomi múmiák léteznek. Magyarországon is keletkeztek múmiák, melyek ma az ismeretek valóságos kincsestárai. A múmiáknak saját, személyes történetük van. Időutazók.
A tudományos vizsgálatoknak köszönhetően sorsuk és koruk megelevenedik előttünk. Milyenek voltak életükben? Hogyan táplálkoztak? Milyen betegségekben szenvedtek, és hogyan haltak meg? Miért, milyen módszerekkel és kik vizsgálják a múmiákat? Ezekre és még számos hasonló kérdésre ad választ a tudományos megközelítésű, de mégis misztikus kiállítás.

A VÁCI KRIPTA REJTÉLYE
A leletegyüttes felfedezése egy szerencsés véletlennek köszönhető. 1994-ben, a Fehérek templomának felújítása során egy rég elfeledett kriptára bukkantak, amely zsúfolásig tele volt gazdagon díszített koporsókkal. A csaknem kétszáz éve bolygatatlan koporsókban 265, halotti ruhába öltöztetett egyén feküdt.
A kriptát 1729–1731 között építették, amely közel másfél évszázadon keresztül szolgált temetkezési helyként. A lejáratot 1838-ban befalazták, majd lassanként a kripta létezése is homályba veszett.
A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a váci Tragor Ignác Múzeum munkatársai, igazságügyi antropológus segítségével végezték. A halotti rítus tárgyait a Tragor Ignác Múzeum őrzi, az emberi maradványok a Váci Püspökség nemes hozzájárulásával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek.

HOGYAN MUMIFIKÁLÓDTAK A KRIPTÁBA TEMETETT HALOTTAK?
A kriptába temetettek természetes úton, minden emberi beavatkozás nélkül konzerválódtak. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé. Az átlaghőmérséklet a külső hőmérséklettől függetlenül 8–11 Celsius fok között ingadozott. A mumifikálódás szempontjából nagyon fontos volt a gyenge, de állandó légmozgás az altemplomot a külvilággal összekötő keskeny szellőzőkürtőn keresztül.
Az elhunytak a természetes bomlás helyett lassan kiszáradtak, a faforgáccsal bélelt fenyőfa koporsó felfogta testnedveiket. A fenyő terpenoid tartalma megakadályozta a gombák és baktériumok szaporodását."



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

2 megjegyzés:

  1. Kedves Kató!
    Köszönöm ezt a gyönyörű összeállítást! Margó

    VálaszTörlés
  2. Jajj de jó nézni ezeket a képeket. Itt a CSíki múzeumban én is voltam, bár akkor bizonyos összegért szabad volt fényképezni, akkor én is csináltam jó pár fotót.

    VálaszTörlés