2015. április 20., hétfő

Pünkösdi utazás, 2005. május 13-16. - Első erdélyi utazásunk első napja

Éppen 10 éve, hogy pünkösd alkalmával először léptünk Erdélyország földjére, egy buszos csoporttal. Annyira megtetszett, megbabonázott a táj, az ottani emberek, hogy Erdély azóta minden évben visszavár...

Ebben az első sorozatban az első utazás első napja látható, amikor még minden ismeretlen és új volt. Azóta persze sok minden megváltozott, éppen ezért is olyan érdekes nézegetni most ezeket a képeket....

A felvételek 2005. május 13-án készültek.


Farkaslaka

Farkaslakán valószínű minden Erdélybe utazó megállt már legalább egyszer. Itt született és itt is van eltemetve Tamási Áron, a nagy magyar író. Szülőháza beljebb a faluban áll, sírja pedig itt, a település bejáratánál.
Mi is itt kezdtük az erdélyi látnivalók megtekintését, majd folytattuk Szejkefürdőn, még a reggeli órákban....

Bejárat Tamási Áron sírjához - egy nénike horgolt terítőket árul


A gyalogkapu közelebbről - a falu neve rovásírással is olvasható

Tamási Áron, a nagy magyar író sírja (1897-1966)....

....mely mindig tele koszorúkkal, nemzetiszínű szalagokkal


Tamási emlékmű a sír előtt. Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása (1972)

Részlet a különböző népművészeti és használati tárgyak vásárából


Szejkefürdő

Orbán Balázs báró (1829-1890), a legnagyobb székely, író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. A legnagyobb székelyt végakarata szerint az egykori birtokon, a szejkefürdői domboldalban helyezték örök nyugalomra. A kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették (1969).
1973-tól kezdve állítanak itt fel székelykapukat, ma már 13 kapu sorakozik a síremlék előtti domboldalon.

Borvízforrás a kapuk közelében

Így folyik a víz....

A Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn csodálhatjuk meg a Székelykapu Múzeumot


A tizenhárom székelykapu a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírja előtt sorakozik



Báró Orbán Balázs (1829-1890) kopjafás sírja


Az első kapu, mely a síremlékhez legközelebb áll. Orbán Balázs kapujának nevezik, mert
eredetileg szejkefürdői nyári lakának, az úgynevezett Kossuth-laknak a bejárata előtt állott.




Székelyudvarhely

Székelyudvarhely a legmagyarabb erdélyi város, nagyon sok szép látnivalóban bővelkedik. Rövid városnézésünk alatt is már nagyon sok mindennel megismerkedtünk...

Szállásunk az úgynevezett Patkó mellett volt, a Tamási Áron Gimnázium bentlakásában

A Vasszékely és a református templom, a Patkó felől nézve

A Benedek Elek Tanítóképző, az épület előtt Benedek Elek mellszobra áll...


Kopjafa az iskola udvarában...


Az 1728-79 között épült ferences templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus
közötti átmeneti  korszak stílusjegyeit ötvözi. A templom 36 m hosszú, 17 m széles,
belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang lakik.

A Szoborpark bejárata, ahol nagyjaink mellszobrait tekinthetjük meg, néhány közülük....

Wass Albert szobra....

Nyírő József

Bem apó


I. Rákóczi Ferenc

Báthory István

Hunyadi János

Csaba királyfi

Szent László király

Fráter György

Bethlen Gábor

A Szoborpark oldalról nézve

A városháza előtti szép park

Az egykori Megyeháza, a mai Városháza, mely 1896-ban épült, eklektikus stílusban

Címerek a városháza erkélyén...


A városháza órája

Orbán Balázs szobra a református templom előtt

A város fölé emelkedő Szent Mihály hegyen áll a római katolikus templom,
mely 1793-ban épült.

A templombelső

Az oltár közelebbről

Oldaloltár

Szűz Mária

Jézus egy üvegablakon

és egy másik üvegablak

Márton Áron szobra...

...és Tamási Áron szobra

A Székelytámadt vár. A várat János Zsigmond fejedelem építtette a székelyek elleni védekezésül, miután az általuk szervezett 1562-es felkelést sikeresen leverte. Vitéz Mihály havasalföldi vajda, majd erdélyi fejedelem 1599-ben visszaadta a székelyek ősi kiváltságait, azok lerombolták a várat. Ma már csak a maradványai vannak meg a várnak.

A Küküllő

Gróf Széchenyi István szorbra


A Madarasi-Hargita

Az udvarhelyi városnézés után a délutáni órákban mentünk fel a Madarasi-Hargitára, Ivó felől.
A menedékházig (1600 m) traktorral, majd tovább gyalog az 1801 m magas csúcsra. Útközben elég sok hóval találkoztunk, még hógolyózásra is volt lehetőség. Az út mellett gyönyörködhettünk az akkor nyíló krókuszokban. A hegytetőn pedig otthon érezhettük magunkat a magyar nemzetiszínű szalagokkal díszített kopjafák, keresztek között.

Még Ivóban, egy pisztrángos háznál, ahol a Hargita megmászása után pisztráng vacsorára volt lehetőségünk

A pisztrángok

Az Ivó-patak a ház mögött

Már a traktoron



Májusi tél a Hargitán


A Madarasi-menedékház a Hargitán - akkor még csak traktorral lehetett feljutni




Gyönyörűen nyíló krókuszok

Már gyalogosan fel a Hargita tetejére









Kilátás a csúcs közeléből


Az 1801 m magas Madarasi-Hargita csúcsán, a székelyek szent hegyén állunk. Akkor még sokkal kevesebb kopjafa
és kereszt ékesítette a hegyet.




A Hargita csúcsa magyar zászlóval





Lefelé jövet....



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

4 megjegyzés:

  1. Nektek emlék nekem újdonság ez a hely csodás természeti szépséggel! Nem sokat változtatok azóta:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük! Lesz még bőven folytatás, egészen 2010-ig :-)

      Törlés
  2. 10 év elteltével is gyönyörű!

    VálaszTörlés