2013. június 22., szombat

Kirándulás Torja, Gelence és a Nyerges-tető körúton - Pünkösdi utazás, 2013. május 16-24.


Csíkkozmás, a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp megtekintése után folytattuk utunkat Torja felé, ahol megnéztük az Árpád emlékművet, szalagot is kötöttünk rá. Továbbhaladva, a település másik bejáratánál megcsodáltuk a világ legnagyobb székelykapuját. Aztán mentünk tovább a Kézdivásárhelytől délkeletre található, a világörökség részét képező gelencei templomhoz, itt már lógott ez eső lába. Innen hazafelé folytattuk az utunkat, s a Nyerges-tetőn már esőben jártuk végig az egyre sokasodó kopjafákat. Még fel szerettünk volna menni a Kézdiszentlélek felett lévő Perkőre, a kis Szent István körtemplomhoz, ahonnan csodás kilátás lett volna, ha nem kezdett volna el esni az eső....

A felvételek 2013. május 20-án készültek.


Torja

Árpád apánk szobrának alkotója Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész. A szobor a templomdombon áll, avatása 2003. július 26-án volt. Vele szemben, az Árpád parkban áll Apor Péter szobra, melyet a 2011. június 18-19-én tartott falunapokon avattak fel. Ő, báró Apor Péter (1676–1752) a település leghíresebb szülötte, a Metamorphosis Transilvaniae szerzője. Több mint kétszáz kg-os bronz mellszobra Miholcsa József szobrászművész alkotása. Szintén ekkor került avatásra és megáldásra a Vojna család által adományozott és Pethő Sándor által kifaragott, 15,15 méter magas juharfából készített hatalmas kopjafa.
15,06 m széles és 9,5 m magasságú az a székelykapu, amit 2005. szeptember 10-én avattak fel, a település Kézdivásárhely felőli bejáratánál, ez a világ legnagyobb székelykapuja. A kaput torjai tölgyből, helyi mesterek faragták. Tervezője és a minták faragója az akkor 28 éves Pethő Sándor, aki édesanyjától tanulta meg a faragást és ma is az ő rajzait használja munkáiban. Gyerekkorától farag és azóta dédelgetett álma egy székelykapu faragása Torja bejáratánál.


A templom előtt, a dombon áll az Árpád-szobor


Mi is kötöttünk rá szalagot

A szobor talpazatának felirata

Apor Péter szobra az Árpád parkban, Árpád szobrával szemben

A park kicsit távolabbról

A park szépen faragott kapuja


A parkkal szemben áll a felújított Apor kastély

A park kapuja Árpád szobrával.....

...és a kastéllyal

Az óriási kopjafa

Közelebbi képek a kopjafáról...




Végül a világ legnagyobb székelykapuja, most éppen munkálatok folytak....


Gelence

Gelence Kézdivásárhelytől 9 km-re fekszik. Temploma a tatárjárás után, a XIII. században épült, Székelyföld egyik leghíresebb műemléke, a világörökség része. Szinte teljes belső falát középkori freskók díszítik.

2010. március 3-án délután egy nagyobb szélfúvás következtében kidőlt és darabokra tört a 2003. június 27-én Gelence bejáratánál felállított, a Both testvérek — László, Imre, Csaba és Tibor —, és a Bíró László által faragott és ácsolt nagyméretű székely kapu. Mi még ezt is láttuk, mely szintén nagyon szép volt.
2010. április 1-én sikerült felállítani a jelenlegi új kaput, melyet Both László faragómester irányítása alatt Both Imre, Cseh Zoltán, Palkó Levente, Dezső Róbert és Ördög Sándor készített el mondhatni rekordidő, csekély három hét alatt. A cserefából készült díszkapu tizenkét méter széles és hat méter tíz cm magas - belvilága ötméteres -, s a hagyományos székely szimbólumok mellett a nagyközség öt testvértelepülésének címere is helyet kapott rajta. 


A hatalmas székelykapu



A kapu melletti fából faragott szobor, kezében a falu címerével




A gelencei templom bejárata a haranglábbal

A harangláb mellett áll Szent László király szobra


A templom hátulja a temetővel

 A temetőn keresztül mentünk be a templomba, de előtte meg kellett keresnünk a nénit, aki körbe vezetett minket,
 és beszélt a templomról.

A templom, már az erődfalon belülről nézve

A templom udvara

A harangláb belülről

A templom belseje az oltárral

Az oltár

Az oltár kicsit közelebbről

A karzat

Részlet a karzat festett díszítéséből

Az orgona alatti festett fatáblák

Az orgona a karzattal

Az orgona a másik oldala felől nézve

Az orgona alatti festett fatábla a székely szimbólumokkal

A festett fakazettás mennyezet

A híres középkori freskó részletei - felül a Szent László legenda, alul jelenetek Jézus életéből






A freskók alatti festett fatáblák

Ismét a mennyezet....




A szószék

Mellékoltár


A rácsozott rész alatt vésett rovásírás látható

Kijöttünk a templomból, majd felmentünk a haranglábba....

...ahonnan jól látszott az egész templom

Harangok a haranglábban...



A Nyerges-tető

Nyerges-tetőn van az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak tömegsírja. Itt közel háromszáz székely adta életét azért, hogy feltartóztassa a cári csapatokat. A hely különlegessége, hogy az 1999-es nagy vihar következtében nagyon sok fenyőfa kidőlt, azonban a sírhelyre egy sem esett. 

Keresztek és kopjafák sokasága



Itt már sajnos esőben sétáltunk


Séta a kopjafák "erdejében"

Édesapám a paksiak által emelt kopja mellett. Ő Tolna megyében,
Pakstól nem messze lakik.

Érdekes, faragott kopjafa....

...és a középső része közelebbről....

...valamint a túlsó oldala



Óbudai kopjafa. Mi Óbudán lakunk, ezért is volt érdekes ez számunkra

Egy szép 48-as faragott motívum


Nyerges-tetői 1949-es emlékmű, szemben a kopjafák dombjával

Az emlékmű közelebbről

Egy kis barázdabillegető az emlékmű mellett


Végül egy érdekes, faragott oszlop, az emlékmű közelében



Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:

3 megjegyzés:

  1. Ilyenkor jövök rá, mennyi mindent meg kell még néznünk:-) Elhiszed, hogy ott éltünk, s nem is hallottunk ezekről a helyekről? Azóta persze igen, el kellett jönnie az időnek, hogy megismerhesse a világ ezeket a csodás templomokat, helyeket.

    VálaszTörlés
  2. Köszi Gerdi, ez valóban így van. Mi is a közelünkben lévő helyek közül sok felé nem jártunk még :)

    VálaszTörlés
  3. Katalin, ismét szép élményeket és fotókat osztottál meg velünk!

    VálaszTörlés