2016. július 26., kedd

Pünkösdi utazás, 2016. május 12-19. - Bonchida és Válaszút

A Torockón töltött utolsó napunkon Bonchidára és Válaszútra látogattunk el.
Bonchidán áll a Bánffy család reneszánsz, barokk kastélya. A hatalmas, négy sarokbástyával díszített kastély a II. Világháborúban súlyosan megrongálódott és azóta is folyamatosan pusztult. A helyreállító munkálatok már több éve folynak, de még napjainkban is tartanak. Ottjártunkkor is dolgoztak a kastélyon.

A kastély végigjárása után indultunk tovább Válaszútra, mivel tervben volt a Kallós Zoltán múzeum megtekintése. Sokat hallottunk róla, hogy mennyi szép dolgot gyűjtöttek össze és állítottak ki. 

Nagy csalódás ért minket, mikor odaértünk és kiderült, hogy nem szabad fényképezni, még külön jeggyel sem. Így viszont gyorsan körbejártuk, megnéztük, és már akkor tudtam, hogy ebből a sok szépségből, ami itt látható, már egy hét után sem fogok sok mindenre emlékezni. Hogy milyen ruhákat, bútorokat láttam, milyen tájegységről, melyik korból, stb.... Ezért már ott sem nagyon érdekelt a dolog... Szép volt. Ruhák voltak kiállítva. Talán bútorok is. Ennyi, és semmi több...
Egyik kiállított tárgyon sem szerepelt, hogy mi az, honnan származik. És szigorúan tilos volt bármit is megérinteni. Egy méregdrága könyvet vehettünk volna a gyűjteményről. De minek?
A hölgy, aki körbevezetett minket, mondott egy-két dolgot, adatot, de főleg csak akkor, ha rákérdeztünk valamire, de minden egyes tárgynál nem volt kedvünk érdeklődni. Így három hónap távlatában már ezekre az információkra sem emlékszem. Csak arra, hogy Kallós úr így rendelkezett. Persze szíve joga.
De ha valaki ennyire félti, amije van, akkor jobb lenne hétlakat alá zárni, és senkinek sem megmutatni.

Míg ezekkel a gondolatokkal foglalkoztam, más, régebbi dolgok is eszembe jutottak, amik Erdélyben történtek velünk. Erdélyi útjaink során nagyon sok helyen megfordultunk, főleg falvakban. Sok esetben volt, hogy idegen emberekkel elkezdtünk beszélgetni, sőt még be is hívtak magukhoz, és még meg is kínáltak valamivel, egy pohár borral, egy szelet frissen sült kenyérrel... Ilyenkor szívesen megmutatták a tisztaszobát, "féltett kincseiket", s ezeket mindig lefényképeztük, volt hogy velük, a háziakkal együtt. Egyszerű, szegény embereket is. Egyszer egy olyan valaki is behívott a házába, akinek még az áramja is ki volt kapcsolva, de nagyon boldog volt hogy bementünk hozzá, és örömmel mutatott meg mindent, sorra vett elő dolgokat, hogy ezt is fényképezzük le. Sőt, olyan is előfordult, nem is egyszer, hogy az emberek maguk kérték, hogy őket is fényképezzük le, nemzetiségtől (az illető még magyarul sem tudott) és etnikai hovatartozástól függetlenül...

Kíváncsi lennék, hogy aki ezt az írásomat elolvasta, velem ért-e egyet, vagy sem? De lehet, hogy sokan nem is érnek a mondandóm végére, hisz olyan hosszú lett az írásom.

Ettől függetlenül gyönyörű a gyűjtemény, aki arra jár, azért nézze meg, de a kiállítás megtekinthető  az interneten is, mely Orbán Viktor látogatásakor készült.


A felvételek 2016. május 18-án készültek.


Bonchida

A Bánffy kastély Bonchidán...








Ez az épület már teljesen fel van újítva....






Kis tó, a kastély kertjében

A kastélyt körülvevő épületben egy kőtár lett kialakítva...


A kastély térképe

A kőtár....
















Itt egy kutyuscsalád is lakik. Nagyon aranyosak voltak a kicsik....









Indulunk ki a kastélyból


Válaszút

A Kallós Zoltán Múzeum....



A Bánffy kastély Válaszúton. Itt született Wass Albert, akinek Bánffy lány volt az édesanyja.

A Kastély a XIX. században épült, utoljára fogyatékos gyermekek iskolája működik benne, de most már üresen áll.
Bemenni nem lehet. Várja a jobb időket - vagy a pusztulást.




Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:





6 megjegyzés:

  1. Nagyon szép épületek , de még szebbek lesznek ha egyszer felújítják majd:) Kár értük hogy így lepusztultak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nagy kár értük. Dolgoznak is rajta, de hát lassan megy....
      Talán egyszer az egész szép lesz!

      Törlés
  2. A Bánffy kastély is az örökösökre vár? Talán Ők
    felújítanák, ha még élne valaki közölük????????????
    Aztán, hogy kik az örökösök????? talán az Állam???

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Wikipédián ez olvasható:

      "Az államosítás után Bánffy Katalin, Bánffy Miklós lánya, aki az 1950-es évektől Marokkóban, Tangerben él, visszaperelte. A kastély helyreállítására 2001-ben nemzetközi program indult, melyben építész, mérnök, művészettörténész és tájépítész egyetemi hallgatók segítenek az Erdély Versailles-aként is emlegetett kastély felújításában. A Transylvania Trust Alapítvány 2007-ben 49 évre koncesszionálta a birtokot, és vezeti a kastély felújítási munkálatait."

      A többi kérdésedre sajnos nem tudom a választ....

      Törlés
  3. 2001-ben jártunk Válaszúton, a kastély akkor sokkal jobb állapotban volt, a kert az épület előtt ápolt volt. A kert hátsó része csak nagyon kicsit mutatta a régi fényét. Kallós Zoltán gyűjteményét mi is láttuk, de csak részben, mert olyan sokan voltak, hogy szinte lehetetlen volt mindent megnézni. Fényképezni ugyan lehetett, de a nagy tömeg miatt mégsem tudtunk érdemleges képeket készíteni. (Ráadásul még nem volt digitális gépünk, tehát az ember jobban meggondolta mit fényképez le )Az épület előtt még egy poros út volt, biztosan sokat áldoztak rá, hogy a mai képét mutassa. De ez nem lehet ok arra, hogy ne lehessen közkincs, hogy ti ne tudjátok közzé tenni, hírét vinni. Egyetértek a gondolataiddal Kató.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Margó, akkor régen még jobb volt a helyzet! Örülök, hogy egyetértesz velem :-)

      Törlés